A SRITA Egyesület projektje

Bucsecs-hegység

A Bucsecs-hegység a Déli-Kárpátok keleti csoportjához tartozik. Keleten a Prahova völgye, nyugaton a Törcsvári szoros és a Jalomica (Ilonca) folyó, északon a Barcaság, délen Szubkárpát-kanyar domvidéke határolja.
Legmagasabb pontja az északon lévő Omu-csúcs (2506 m). Innen indulnak ki dél felé, patkó alakban a további hegyvonulatok. A keleti vonulat fontosabb csúcsai: Costila (2498 m), Caraiman (2384 m), Jepii Mici (2143 m), Jepii Mari (2071 m), Piatra Arsă (2075 m) és Furnica (2103 m). Fontosabb nyugati csúcsok: Doamnele (2401 m), Bătrâna (2189 m) és Tătarul (1998 m). A két vonulat között folyik a Jalomica folyó, melynek forrása az Omu-csúcs aljában található.
A Bucsecs-hegység alapját kristálypala képezi. A földtörténeti középkor folyamán üledékes kőzetek rakódtak erre: mészkő (júra kori), konglomerátum (Bucsecs-konglomerátum), muszkovittartalmú homokkő. A kréta korszak kezdetén flis alakult ki (Sinaia-rétegek), márga- és homokkőrétegek váltakozásával. A paleocénben kezdődött  kárpáti hegyképződés során emelkedett ki, a neogén korszak végén és a negyedkorszak elején mintegy 1000 métert emelkedett.
A pleisztocén-kori eljegesedés során egyrészt karsztos területek alakultak ki (pl. Tatárszoros,  Orza-szoros, Jalomica-barlang), másrészt gleccsertavak (pl. Țigănești-tó). A szél erróziójának köszönhetően jelentek meg olyan formák, mint a Babele és a Szfinx.
A védett növények közül említésre méltó a havasi gyopár (Leontopodium alpinum), az erdélyi havasszépe (Rhododendron kotschyi), a brassói boroszlán (Daphne blagayana), az orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica), a vitézvér (Nigritella rubra), a havasi magcsákó (Dryas octopetala), a havasi mák (Papaver pyrenaicum), a kis holdruta (Botrychium lunaria), a párnás habszegfű (Silene acaulis).
Az emlősök közül megtalálható itt a zerge, a farkas, a hiúz, a medve, a vaddisznó, a kárpáti gímszarvas; a madarak közül a szirti sas, a siketfajd, a császármadár, a kövirigó, a havasi fülespacsirta, a havasi pityer, az örvösrigó, a keresztcsőrű, a sarlósfecske; a hüllők közül az elevenszülő gyík, a keresztes vipera és a parlagi vipera. A hegyipatakokban sebespisztráng él.