A SRITA Egyesület projektje

Evangélikus templom (Beszterce)

A műemlék templomot a XIV. században létesítették egy korábbi templom helyén. A gótikus templomot a XV. és XVI. századan többször átépítik, 1560 és 1563 között pedig újjáépítik mert akkorra már erősen megrongálódott. A Petrus Italus da Lugano építész vezette újjáépítésnek köszönhetően a bazilikából csarnoktemplom lesz, reneszánsz elemekkel bővül. A torony építése 1417-ben kezdődik meg és 1519-re készül el, akkor 74 méter magasan emelkedik a város felé. 1857-ben egy tűzvész elpusztítja a toronysisakot, újjáépítésekor még egy neogotikus jellegű szinttel növelik a tornyot is, mely így közel 76 méter magas, Erdély legmagasabb templomtornya. A templom azon szerencsés erdélyi templomok közé tartozik, melynek faberendezése épségben átélte a XX. századot. A padegyüttés a XV-XVI. századból való, késő középkori és reneszánsz darabokból áll. A közelmúltban falképeket is feltártak, melyek különböző korszakokból származnak: a legrégebbiek a XIV. századból való figurális falképtöredékek, melyek a templom északi oldalán találhatók, a hajó és a szentély boltozatán pedig reneszánsz kori díszítőfestést láthatunk. A hajó felett találjuk Erdély legnagyobb fesztávú fedélszerkezetét is, mely meghaladja a 20 métert, ez ugyancsak 1560-ból származik.

Megközelítés: Főtér.