A SRITA Egyesület projektje

Kis hattyú

A kis hattyú (Cygnus columbianus) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, a récefélék (Anatidae) családjába tartozó madár. Oroszország és a Skandináv félsziget északi részén vannak költőterületei, telelőterületeit pedig az angol félszigeten találjuk. Romániában a téli időszakban észleltek ritka kóborlókat.

Külsőre úgy néz ki, mint az énekes hattyú, de annál jóval kisebb madár. Testhossza 115-127 cm, szárnyfesztávolsága 18o-21o cm, a testtömege 3,5-8,5 kilogramm. A hímek nagyobbak a tojónál. A nemek egyformák, nincs nemi kétalakúság. Alapszínűk fehér, a csőrtő sárga, a csőrcsúcs fekete, a csőrön nincs bütyök. A fiatal madarak összetévesztésig hasonlítanak az énekes- és bütykös hattyú fiatal példányaira. Színűk szürkés, szürkés-barna, csőrük pirosas-fekete.

„Huu-huu” vagy „honk” hangot hallatnak. Nekifutás nélkül is fel tud röppenni a vízről. Vándorlásakor 8 km magasan is repülhet.

Költőhelyei kis tavakon, tundrán vannak. A fészekalja 3-5 tojás. Fél fészekhagyó fiókái 35 nap alatt kelnek ki, a kirepüléshez további 40-45 napra van szükségük. A lúdalakúakra jellemzően a kis hattyú is vedlik, ezt lohosódásnak nevezzük. Mivel elveszíti repülőtollait, 6-8 hétre röpképtelenné válik. Ez idő alatt a madár kiszolgáltatott, nem tudná megvédeni sem magát sem fiókáit a fészkét háborgatóktól. Hím és a tojó azonban nem egyszerre vedlenek, a tojó a kotlás idején, a hím pedig akkor kezd vedleni amikor a tojó ismét röpképessé vált.

Vízinövényekkel lárvákkal és rovarokkal táplálkozik.

Világállománya meghaladja a 14 ezer párt, Romániában 1-6 telelő párt tartanak számon. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem veszélyeztetett fajként szerepel. Finnország nemzeti madara.