A SRITA Egyesület projektje

Sóhát

A középső miocén korban (bádeni emelet), mintegy 20-22 millió évvel ezelőtt — a Kárpát-hegység keletkezésével együttjáró erős vulkáni tevékenység mellett —, a mai Erdély területén sekély beltenger alakult ki a közép-európai Tethys-tengertől elszigetelődve. Ez fokozatosan kiszáradt, ami a só kicsapódását eredményezte, s a sórétegek lerakódtak az egyre süllyedő medencébe. Ma az erdélyi sóréteg átlagos vastagsága 250 m. A későbbi erózió miatt a sótömzsök több helyen, így például Sóvidéken a felszínre kerültek. Így váltak láthatóvá a Sóhátnak is nevezett parajdi sósziklák is.
A Sóhát egyik érdekessége, hogy a sós talajon olyan növények élnek, mint a sziksófű (Salicornea herbacea), sziki őszirózsa (Aster tripolium), sziki budavirág (Spergularia salina), sziki ballagófű (Salsola soda), sziki üröm (Artemisia salina), sziki útifű (Plantago maritima), sziki lapú vagy sóvirág (Statice gmelini). A sósziklákat a “Só útja” tanösvény keretében tekinthetjük meg. Érdemes elidőzni és szemügyre venni a sósziklák érdekes sóképződményeit, a sótornyokat, sóbarázdákat, sókristályokat.

Megközelítés:
Parajdról a sóbánya felé vezető Bánya úton, a sós fürdőt elhagyva folytatjuk utunkat a “Só útja” nevű jelzett tanösvény felé. A tanösvény részét képezik a parajdi sósziklák is, melyeket belépti díj ellenében megtekinthetünk. A tanösvény mindössze 1,5 km-re található a sóbánya bejáratától, így gyalogosan is könnyen megközelíthető.

Ha Udvarhely felől haladunk, már Felsősófalván (Ocna de Sus) eltérhetünk Alsósófalva (Ocna de Jos) fele. A 49-es úton haladva érjük el a tanösvény bejáratát.