A SRITA Egyesület projektje

Kőhalmi vár

A kőhalmi vár építésének idejéről nincsenek adataink. Az első írásos emlék 1324-ből való, ekkor magyar királyi várként említik. 1421-ben törökök dúlják fel, később, az 1600-as években állami börtönként is működött. A XVI. század vége felé a vár a város birtokába kerül. Feltételezhető, hogy nem bírt különösebb stratégiai jelentőséggel, így a fejedelemségek már nem tartottak rá igényt. Miután a város átveszi a várat, igazi fejlődésnek indul: felépítik a nyugati külső várfalat, a Szalonnás és a Szolgák tornyát, megássák a ma is látható kútat, az 1600-as évek derekán pedig felépítik a középső kaput. A város minden polgára építhetett a falakon belül egy kis házat, ahova veszély idején húzódhatott, veszély híján pedig raktárként használták. Erről árulkodik a Szalonnás torony is, ahol még a XX. században is a helyiek a szalonnát tárolták.
A várhoz kapcsolodó leghíresebb esemény, melyről Orbán Balázs számol be, 1849-ben történt, ekkor 700 honvéd katona és 20 Vilmos huszár visszaveri az oroszok 5000 fős seregét.
A kommunizmus idején a Securitate (a román kommunista diktatúra titkosszolgálata) antennát szereltetett a várba, innen zavarta a Szabad Európa rádiót.
A kőhalmi polgármesteri hivatal és Brassó megye tanácsa egy közös pályázatban nyert Európa Uniós támogatásból felújíttatta a várat.

Megközelítés: A Brassót Segesvárral összekötő E60-as út mentén találjuk a várat. Aszfaltozott úton a vár bejáratáig mehetünk, a vár előtt a parkolás biztosított. Gyalog az E60-as útról nagyjából 20 perc alatt juthatunk a vár bejáratához.

Orbán Balázs: A székelyföld leírása, Pest, 1868